Az autóduda használata a mindennapos autóvezetői rutin része, a nagy kérdés, hogy általánosságban az indulatok vagy inkább a tudatosság határozza-e meg a mozdulatot, amikor lezser eleganciával, vagy éppen vérben forgó szemekkel rátenyerelünk a kormány közepére.

Nehéz persze nem megértőnek lenni, hiszen akármennyire is furcsa, a duda bizony alapvetően olyan tartozéka a gépjárműnek, amit többnyire végszükség esetén, jellemzően stresszes pillanatban lehet a vonatkozó szabályozás szerint legálisan használni. Fontos, hogy a hangsúly a legális szón van, hiszen a hangjelzés indokolatlan használata bizony szabálysértésnek minősül, és legrosszabb esetben feljelentéssel is végződhet, ami jelentősen „drágítja” a büntetést.

Nem is olyan rég az összegyűjtöttük a szabálysértésekért kiszabható bírságok aktuális mértékét, illetve azt is, hogy hogyan változik ez az összeg, ha helyszíni bírság helyett feljelentéssel ér véget a találkozónk a rend őreivel.

Ahogy minden más esetben, ezúttal is érdemes a KRESZ vonatkozó paragrafusával kezdeni, ami meglehetősen röviden taglalja a duda, hivatalosan a hangjelzés használatát.

Egészen pontosan ennyit ír minderről:

„Hangjelzést adni csak balesetveszély esetében, a baleset megelőzése érdekében, valamint - lakott területen kívül - az előzési szándék jelzése céljából szabad.”

Kezdjük talán először kivételesen a mondat második felével, hiszen ez talán jóval kevesebb autóvezetőnek rögzült a fejében, ráadásul nem is igazán van hazai gyakorlata annak, hogy előzés előtt dudaszóval jelezzünk az előttünk haladónak. Hogy őszinte legyek – és ez szigorúan magánvélemény – valahogy tartanék is attól, hogy például egy szemmel láthatóan amúgy is bizonytalanul előttem kóválygó autóstársamat még azzal is stresszeljem, hogy rádudálok, mielőtt a számára ás számomra is egyaránt megváltást jelentő előzést megkezdeném: attól tartok, hogy ez csak fokozná a bizonytalanságát, és egy félrerántott kormány, vagy indoklás nélküli satufékezés csak növelné a balesetveszélyt.

Nyilván van, aki ezt másképp gondolja, és mivel a KRESZ ebben az esetben világosan fogalmaz, lehet kísérletezni, ugyanakkor szerintem jobb és főleg békésebb, stresszmentesebb az a gyakorlat, ami jellemzően mellőzi a dudálást az előzések megkezdése előtt idehaza.

Duda helyett az index megfelelő használatára biztatok hát mindenkit, és ugyanezen gondolat szellemében kanyarodnék vissza az idézett KRESZ szöveg első, a dudahasználatot illetően jóval ismertebb szakaszára:

„Hangjelzést adni csak balesetveszély esetében, a baleset megelőzése érdekében (…) szabad.”

Tegyük a szívünkre a kezünket, és valljuk be: azért a gyakorlatban sajnos ez nem feltétlenül így működik mifelénk. Kicsit enyhítheti a bűntudatunkat, hogy más országokban sem – aki vezetett mediterrán területen, az pontosan tudja, mire gondolok. Szintén csökkentheti a lelkiismeret-furdalásunkat, hogy a KRESZ megfogalmazás jócskán hagy egyéni mérlegelési jogot az autóvezetőnek, és az esetleg intézkedő rendőrnek is.

A balesetveszély megállapítása ugyanis nem feltétlenül egyszerű, főleg, hogy a másodpercek tört része alatt kell döntenie a sofőrnek arról, hogy valóban fennáll-e a baleset olyan fokú veszélye, ami indokolttá teszi a kürt használatát. Továbbmegyek: jó eséllyel mindenki, rutintól, vérmérséklettől, aktuális „idegállapottól” függően másként ítéli meg akár ugyanazt a helyzetet is, ember, azon belül autós, rendőr, ügyvéd és bíró legyen a talpán az, akinek egy-egy vitatott esetben igazságot kell tennie.

Egy esetleges jogvita esetén azt nyilvánvalóan tisztázni és bizonyítani kell, hogy a hangjelzés használata nélkül bekövetezett volna-e, vagy nagy valószínűséggel bekövetkezett volna-e baleset. Gyanítható, hogy ennek is köszönhetően nem túl gyakori az indokolatlan hangjelzés miatt indított szabálysértési eljárás, jó eséllyel csak a teljesen egyértelmű esetekben történik rendőri intézkedés. Tipikus ilyen eset lehet például, amikor egy dugóban araszolva a dudával próbáljuk meggyorsítani a haladást, de jó eséllyel olyankor sem állná meg a helyét a védekezésünk, ha egy közlekedési lámpánál előttünk elmélázót figyelmeztetünk arra, hogy ideje lenne elindulnia.

 A valóságban azonban nem túl gyakran – kommentben azért szívesen várnánk olyan eseteket, amikor mégis, e sorok írójának is volt ilyen tapasztalata, bár nem idehaza, hanem egy szomszédos országban – történik rendőri intézkedés ilyenkor sem, ahogyan például más, már-már a hazai folklór részét képező esetben sem. Ilyenek például az ifjú párt dudaszóval is éltető autósmenetek, vagy a ház előtt megálló futár rövid kürtjelzése: szigorúan véve szabálytalan mindkettő, de aligha nevezhető olyan kihágásnak, ami veszélyeztetné a forgalom többi résztvevőjét.

Mi a helyzet a dallamkürtökkel?

A duda használatával kapcsolatban a gyakorlatban nem mutatkozik túlzott szigor a hatóságok részéről, ez azonban nem jelenti azt, hogy a hangjelző berendezéseknek nem kellene megfelelniük a vonatkozó üzemeltetési műszaki feltéteknek. Nem véletlen, hiszen ezek híján a telefon csengőhangokhoz hasonlóan akár mindenki egyedi hangjelzést is használhatna az autón, ami finoman szólva is zavaró lenne, és tökéletesen alkalmas a forgalom biztonságának veszélyeztetésére. Gondoljunk csak bele, ha valaki a dudára tenyerelve egy strófányi Beyonce-t játszana le, amire egy határozott AC/DC rigmus lenne a válasz…

A jogszabály tehát e téren meglehetősen alapos, viszont azt kár lenne a KRESZ-ben keresni, hiszen azt egy igen csak szép kort megélt KÖHÉM rendelet szabályozza. E szerint minden gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet fel kell szerelni - a motor álló helyzetében is működő - hangjelző berendezéssel, amelynek hangja folyamatos, egyenletes hangmagasságú és erősségű. Azaz szó sincs semmilyen dallamkürtről, sőt, még az sem mindegy, hogy milyen hangerővel szól a dudánk: a hangjelzés hangereje gépkocsi esetében 93-112 dBA, motorkerékpár, mezőgazdasági vontató és lassú jármű esetében 89-112 dBA lehet.

Nyilván ezekről a gyártók gondoskodnak, nekünk csak akkor kell figyelnünk, ha valamiért esetleg cserélni szükséges a dudát, ilyen esetben a rendelet szerint a gépkocsira csak jóváhagyási jellel ellátott hangjelző berendezést szabad felszerelni, illetve a gépkocsinak hangjelzésre vonatkozó jóváhagyási jellel kell ellátottnak lennie.