A reménytelenül beállt dugóban araszolva makacsul magához vonzza a tekintetedet. Nem szabadulsz a látványtól, ha az előtted döcögő autó egyébként mozdulatlan kalaptartóján egy bólogató kutyus mosolyog rád, és ingatja a fejét... Mert amikor minden más áll (főleg a forgalom), csak a kutyus feje mozog. Hogy csinálja? – merül fel egyszer a kérdés minden halandóban.

Az autók hátsó szélvédője mögül kitekintő bólogató kutyus néhány évtizeddel ezelőtt szinte hozzátartozott az utcaképhez. Nem csak a mögötte haladó autóból lehetett jól látni, de gyalogosként, biciklisként, vagy szimpla nézelődőként is mindenkinek szemet szúrt. Nem csoda, hogy az 1970-es években ő lett az egyik német benzinkútlánc reklámkampányának kabalafigurája. A kutyus egyébként is német eredetű, a neve „Wackeldackel”, ami „bólogató tacsit” jelent. A lazán, ingaszerűen mozgó fej vagy végtag ötletét aztán más játéktárgyak esetében is sikerrel alkalmazták. A kutyus manapság is igen népszerű, ezt bizonyítja, hogy 2020-ban a Google több platformján is szerepeltette a jellegzetes mozgású, mindörökké divatos játékfigura animációját.

Sportos fényszórókeretek

A fényszórók részleges lefedése hihetetlenül népszerű volt az 1990-es években. A lámpatest felületének lekerekítése és szűkítése kétségkívül sportos látványt eredményez még akkor is, ha az autónk egy szerényebb teljesítményre képes családi igásló. A kocsi színével egyező fényszórókeret felrakása a legtöbb típushoz mai áron mindössze 10-20 000 forintért volt elérhető.

Az autós kiegészítőket gyártó XRS cég a letakarás eredményeként a divatjamúlt, sarkos, téglalap alakú fényszóróból lekerekített, több kivágással rendelkező fényszórót ígért, amit tekintélyes mennyiségű VW Golf Mk3, Fiesta vagy Astra orrán láthatunk viszont azóta is. A fényszórókeretek átalakításának divatja nem múlt el ma sem, aki szeretné, most is könnyen találhat ilyen megoldást az autójára.

Autós divatruházat

Itt persze nem csupán egy pólóra nyomtatott gyári embléma viseléséről van szó... Az 1980-as, ‘90-es években terjedt el az „autóhoz való öltözködés” divatja. Ehhez persze először is kellett egy olyan kocsi, amihez érdemes öltözködni... Például egy narancsszínű Porsche 928 már megfelelő motivációt szolgáltathatott egy kellően elegáns, sportos öltözék megtervezéséhez.

Az autóhoz való öltözködés igénye mára tovább szélesedett és leggyakrabban a márkához, típushoz köthető életérzésről szól. Egy USAF bombázó dzseki hátára több autó (vagy motor) típus nevét is fel lehet vésetni az összefüggést firtató kellemetlen kérdések veszélye nélkül is. Egy Jeep feliraton éppen úgy nem csodálkozunk ma, mint ahogyan évtizedekkel ezelőtt ugyanezen dzseki RS Cosworth emblémáján sem csodálkozott senki. És persze egy klasszikus oldtimer volánja mögé sem ülhetünk be akármilyen öltözékben...

Bolyhos üléshuzatok

... és nemcsak bolyhos, de süppedős is, ráadásul egy tisztességes, subás üléshuzattal szemben alapelvárás, hogy szemlátomást csökkentse az autóban rendelkezésre álló helyet...

A korszak nyugati bolyhos ülésgyártói racionális (-nak tűnő) érvekkel támasztották alá a süppedős huzatok létjogosultságát. Hangzatos reklámjaikban a „luxus érzetéről és megemelt utazási komfortról” beszéltek. Ezek mellett technikai adalékokkal is szolgáltak, így a valódi báránybőr speciális súlyelosztó hatását, sőt, az anyag természetes, izzadságfelszívó képességét is részletesen tárgyalták. Ezt a kérdéskört ma már másképpen látjuk, de bizonyos körülmények között, például egy hűvös, novemberi reggelen kétségkívül vonzó lehetett egy melegérzetet sugárzó, gyapjas ülésben elfészkelődni. Ráadásul az ülésfűtés még ma sem tartozik minden autó alapfelszereltségéhez...

Spoiler a hátsó ablakon

Minden az 1965-ös Lamborghini Miurával kezdődött... A Miura esetében a középmotor fölé helyezett hat darab légterelő még nagyonis praktikus célokat szolgált. Később a Lamborghini több aszfaltszaggatójára is rákerültek a híres lapátok: az Urraco, a Diablo és a Murciélago is kapott belőle. Ez a technikai megoldás eredetileg nagyban segítette a motorból származó hő kivezetését az autóból. A funkcionális kezdetből aztán hatalmas divat lett.

A sportosság érzetét erőteljesen fokozta a hátsó ablakra szerelt terelőlapátok izgalmas látványa, még a bivalyerős autók esetében is. Ezt felismerve a Ford sem tétlenkedett sokáig, így már a Mustang Boss 302-es és az 1969-es Mach 1-es típusai esetében is alkalmazták a soklapátos hátsó elemet. Miután egyre több nagyteljesítményű autón jelentek meg a jellegzetes terelők, immár bármilyen autóra szerelve a sportosság látszatát keltették. A régi időkben a hazai utakon is találkozhattunk ilyen megoldásokkal, például jellemzően Zsigulik hátsó üvegeire applikálva, ahol a műanyag lapátok már inkább szerényebb célból, elsősorban napárnyékolóként funkcionáltak, amolyan „nelásskirács” szerepkörben.

Bolyhos dobókockák

A visszapillantóról lógó pluss dobókockák is különleges hangulatot árasztanak, több színárnyalatban elérhetőek voltak már évtizedekkel ezelőtt is. Ez egyfajta kabalaként is funkcionál, sokak szerint segít növelni a balesetmentes kilométerek számát.

Fagolyós ülésvédő

A remek találmány, a golyós üléshuzat szintén évtizedekkel ezelőtt bukkant fel, és elsőként a kamionosok valamint a taxisok körében terjedt el a használata. A népszerűsége pedig a mai napig töretlen.

A golyók minden mozdulatunkra izegnek-mozognak, ami állítólag „minimasszázsként” hat, javítva a vérkeringést az érintkező felületeken. Emellett a nyári melegben feltehetőleg több levegő éri a testet egy golyós ülésben ülve, így kevésbé izzadunk, tehát az üléshez tapadó ingek, pólók, nadrágok kevésbé nehezítik a hőségtől amúgy is ingerlékenyebb felhasználók életét. A jó öreg fagolyós ülésvédő mára világszerte népszerűvé vált, India taxisai éppúgy ezen ülnek naphosszat, mint a kanadai fakitermelő cégek kamionosai. Hosszabb távon az ülésmasszázzsal és szellőztetéssel felszerelt új autómodellek a fagolyós megoldás eltűnését okozhatják, de sok golyó fog még elgurulni egy-egy damilszakadást követően, amíg a derék ülésvédő végleg kimegy a divatból...

Beépített autós telefon

Volt ilyen is? A Bluetooth, Apple CarPlay és az Android Auto megoldások zavarbaejtően sokszínű világában már nehezen képzelhető el egy autóhoz kötött telefon használata, ám a mobilos korszak kezdetén már önmagában az autóból való telefonálással is igencsak fel lehetett vágni...

Azokban az időkben ha egy sikeres üzletember egy Jaguárban, Mercedesben vagy BMW-ben felvehette a telefont, azzal egyértelműen tovább fokozta az autómárkához kötődő luxus érzetét. Mert ennek az autós telefonnak már a formája is merőben eltért a megszokottól, és vezeték sem feltétlenül fityegett az egység alján... ráadásul a gombok megnyomásakor pittyegő hangot hallatott!

Zenei válogatások – magnókazettán

Ezt a mai fiatalok már nem érthetik... Manapság percek alatt összedobhatsz a balatoni autózásra egy akármilyen zenei mixet. Néhány kattintás, igen, ez is jöhet, azt meg a végére, és kész! De elgondolkodtál már azon, hogy mindez milyen bonyolult és időrabló mutatvány volt a magnókazetták korában?

Másolni kellett. Igen, számonként. Ha valamit rosszul csináltál, az pusztító láncreakciót indíthatott be. Ha nem figyeltél a sorrendre, kezdhetted elölről. Ha töröltél valamit, aztán megint törölni kellett, számíthattál rá, hogy kicsit rontottál a szalag, így az új felvétel minőségén. Nem, nem virtuális: ez még a kőkemény fizikai valóság világa volt... És talán ezért, a belefektetett szenvedélyes munka, sok esetben bénázás miatt képviselt egy-egy ilyen kedvenc válogatás a mai korban már nehezen felfogható értéket! Hol van ma már a magnó alapsusogásának romantikája? Hol vannak a becsípődött szalagok kiszedésére kifejlesztett eszközök? És hol a ceruza a szalagok visszatekeréséhez...?

Szőrös kormánykerék

Akkor jó, ha kormányzás közben a térdedet súrolja... Talán nem ez volt az alapelképzelés a szőrös kormányborítás megjelenésekor, de joggal feltételezhető, hogy a puha és gyakran illatosított kiegészítő hívei a nagyszerű találmány világhódító elterjesztésére készültek.

Sajnálatos tény, hogy az autózás korábbi évtizedeiben, és különösen a keleti blokk országainak autógyártásában előfordultak anyaghasználati problémák. A Zsiguli ajtóborítása például télen úgy zörgött, mint egy tejfölös flakon, a Niva gumis váltógombjába pedig egy nyári kánikulai napon úgy ragadt bele az ember ujja, mintha rágógumiba nyúlt volna. És persze a kormánykerék tapintásának kérdése sem szerepelt egy belevaló szocialista autógyár pártgyűléseinek fő témái között. Kellett tehát az az utólagos kormányborítás, és ha már túl kemény a műanyag kormány, legyen puha, talán eltúlzottan is puha a borítás!

A süppedős, szőrös kormánykerék tapintása nyilván nagyon kellemes, bár az autók egyre növekvő sebességét és a szükséges reakciódők rövidülését tekintve bizonyos „szőrhosszúság” fölött közlekedésbiztonsági aggályok felmerülésével is számolni kell. Ennek ellenére a szőrös kormány népszerűsége a mai napig töretlen, a bolyhos kiegészítő divat volt és most is az, és nem csak a keleti, de a világ nyugati autós közösségeiben is.