Kezdjük ott, hogy nem szabad összetéveszteni az autót az 50-es, 60-as években gyártott Ferrari TR, avagy Testa Rossával. A név maga "vörös fej"-et jelent, ami egyben utal is arra, milyen fejet vág az ember, ha szembesül a teljesítményével.
A szóban forgó Testarossa, ami az ürügyet is szolgáltatta a perhez az 1984 - 1996 között gyártott modell. 12 év nem feltétlenül hosszú egy modell életében, hiszen a japók már 51 éve gyártják a Toyota Corollát, Jürgenék 43 éve örvendeztetik a Volkswagenre vevő közönséget a Golffal, ezekhez képest tényleg nem sok.
De sportautóról van szó, ahol teljesen más elképzelés szerint dolgoznak, nem ritkán pár darabos szériagyártással. Na, ebből sikerült kitörnie a Ferrari Testarossának, ugyanis a márka legtöbbet eladott modelljét sikerült összehozniuk: kis híján lecsúsztak a tízezer darabról, 9.939 Testarossát értékesítettek a gyártása alatt.
A soha nem egy versenytechnikára kiélezett darab volt, sokkal inkább luxus-spotkocsi, amit a milliomos playboyoktól kezdve a komoly üzletemberek egyaránt szívesen vásároltak. Ha valaki tényleg egy ízig-vérig versenytechnikát felvonultató Ferrarit szeretett volna, annak ott volt a Testarossával párhuzamosan gyártott F40, ami igazán minimalista vonalat követett a kényelem terén. Az más tészta, hogy én is azok közé tartozom, akiknek A Nagybetűs Ferrari az F40-et jelenti.
De itt most a Testarossáról van szó, amit Pininfarina tervezett, kezdetben 390 LE-vel, majd az F512 M-változatban már 440 LE-vel gyártottak. A bírósági ügy szikrája onnan pattant ki, hogy a maranelloi istálló már több mint 20 éve nem használta a Testarossa-nevet, amit egy nürnbergi játékgyár, az Autec AG viszont szeretett volna felhasználni a termékein. Természetesen anélkül, hogy bármi jogdíjat kellene fizetnie, mert ha valami, egy Ferrari nem olcsó mulatság, mégha egy névről is van szó.
Így jogi pert indítottak, ahol is nekik adtak igazat első fokon, a bíróság indoklása szerint azért, mert a Ferrari nem használta a Testarossa-nevet:
„Egy márkát muszáj használni a védelemért, amit a vállalat nem tett meg ez esetben.”
A Ferrari hiába érvelt, hogy továbbra is szervizszolgáltatást nyújt a Testarossa-tulajoknak, a bíróság figyelmen kívül hagyta ezt az érvelést, ők úgy állapították meg, hogy nem mint a Testarossához fűződő különleges szervizről van szó, hanem olyanról, amit a Ferrari amúgy is nyújt minden egyes vásárlója számára.
Az ítélet értelmében nemcsak Németországban, de az egész világon át kell engednie a Testarossa-nevet a Ferrarinak, ha nem támadják meg ezt az elsőfokú ítéletet.
Tudom, most sokakat felzaklatott, hogy "hogy jön ahhoz egy ilyen kis játékgyár, hogy egy ilyen nevet bemocskoljon", de azt is be kell látni, hogy a szabadalmak-védjegyek hogy működnek. Először is le kell védetni a nevet, lehetőleg már jóval azelőtt, hogy a piacra kerülne a termék. Sok esetben az ilyen névlevédésekből következtetnek az iparági pletykálók, hogy mi a tervük a gyártóknak. Például amikor a Toyota meghosszabbította a Supra védjegyét, holott már régóta nincs gyártásban, sejteni lehetett, hogy nemsokára feltámasztják a legizgalmasabb Toyotát
Aztán ha már nincs levédetve a név, ezek szerint a bíróság szerint az is kell, hogy olyan körülmények álljanak fent, ami szükségessé teszi a név védelmét - magyarán használatban kell hogy legyen a név. Hiszen minek védeni egy olyasvalamit, amit kereskedelmi célokra nem használnak?
Jelen állás szerint vesztésre áll a Ferrari és nem gondolnám, hogy most már lehetőségük lenne egy jogi procedúra kellős közepén levédetni újra a Testarossa nevet, úgyhogy jobb, ha kezdesz megbarátkozni a gondolattal, hogy akár egy Testarossa-feliratú bicikli jön veled szembe az utcán.
Forrás:
