Szabadság, napfény, csillogás, selymesen simogató menetszél... Az első melegebb tavaszi napok idején megállíthatatlanul felszaporodnak az utakon a kabriók, a nyáron pedig tovább fokozódik a helyzet. Vannak köztük kifogástalan vonalvezetésű, kiforrott technikai alapra épített, praktikusan átgondolt élményautók, és vannak kevésbé életszerű, a zárt tetejű testvérből kínos leegyszerűsítéssel kifaragott darabok is, amik már messziről hirdetik, hogy a gyár gazdasági vezetése a túlzott költséghatékonyság ingoványos talajára lépett. Következzen most egy szubjektív összeállítás, amelyben kevésbé esztétikus modellekről lesz szó.
Chrysler PT Cruiser
Az alapelgondolás szerint egy lehajtható tetejű autó célja, hogy a nyári csillogásban életörömmel aranyozza be a tulajdonos napjait. A Chrysler PT Cruiser látványa azonban mintha valami mást sugallna: olyan, mint egy depresszív randevú az ősz végi alkonyban.
Vannak, akik kétajtós zuhanytálcának titulálják, mások állítják, hogy a felfújt oldallemezek olyan hatást keltenek, mintha a motorház a földre akarna rogyni... Kétségtelen, hogy a zárt tetejű változat nagy sikerű, klasszikus formája nem tud jól érvényesülni a kabrió megváltozott arányaiban. Pozitívum viszont, hogy négy személy kényelmesen elfér a kocsiban, és ezzel párját ritkítja a kabriók világában, valamint azt sem feledhetjük, hogy a tető elektromos működtetésű, ráadásul 20 másodperc alatt teljesen nyitott vagy zárt autót varázsol belőle. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a megosztó külsejű kabrió lezárt teteje kiváló szigetelést biztosít az utastérben.
Citroën C3 Pluriel
„Öt autó egyben, és egy autó minden évszakban.” Legalábbis a Citroen ezt állította, szövegértelmezési feladatként is sikerrel használható reklámjában a Plurier bevezetésekor. A titok nyitja a tető számos, egészen pontosan ötféle konfigurációjában keresendő, ugyanis van rácsos, napfénytetős, nyitott tetejű, teljes hosszúságban nyitott és akár pick up jellegű verzió is.
A Plurier karosszériájának egyik formából a másikba való átalakítása olyan munkával jár, ami mellett egy lapra szerelt svéd szekrénysor összeállítása gyerekjáték. Ráadásul az aktív használat során további apró részletek átgondolatlanságára is fény derült. Az egyik ilyen probléma, hogy egyes tetőváltozatok lehajtása esetén a kézben maradó tetősínek elhelyezése megoldatlan. Ezeket egyszerűen nincs hova tenni az autóban. „Tetézi” a bajt, hogy a Citroen kabrió lezárt tetővel bizony beázásra hajlamos. Ez a visszatérő panasz végképp bebiztosította a Plurier helyét a felejtendő kabriók mezőnyében.
Fiat Punto kabrió
Nem kifejezetten a kreativitás jegyében született a kis olasz kabrió, bár élményautóként talán éppen ezt várnánk tőle... Emellett a hátsó ülések befogadóképessége legfeljebb néhány szatyor számára elegendő, és a csomagtartót jóindulattal is csak jelképesnek nevezhetjük. Csekély vigasszal szolgál, hogy az utastérben tapasztalható helyszűke épp a hatalmas terjedelmű tető elhelyezési nehézségei miatt alakult ki. Igaz, a tető minősége valóban kiemelkedő.
A vastagsága a párját ritkítja a kabriók mezőnyében. Három rétegű, és lecsukva kiváló hang- és vízszigetelést biztosít. A kis Punto mellett szól továbbá, hogy az 1990-es években kifejezetten jól motorizált autónak számított. 1,2-es és 1,6-os motorjaival, ha sportautós száguldozást nem is, de a hangulatot feldobni képes, pezsgő, friss vezetési élményt mindenképpen fel tudott mutatni.
Ford Focus CC
Bár a Ford kabrió műszaki megoldásainak nagy részét a Volvo C70-ben is viszontláthattuk, a Focus CC távolról sem részesült olyan osztatlan elismerésben, mint svéd társa. És ennek csak az egyik oka volt a Volvo elegánsabb, prémium érzetű megjelenése. A másik ok a szóbeszéd.
A szóbeszéd, amely szerint a Ford Focus CC teteje és a karosszéria különböző pontjain található tömítések úgy engedik át a vizet, mint a tésztaszűrő egy jól sikerült spagettifőzés záró fázisában. Feltehető, hogy nem csak a tömítési problémák okozták a Focus CC eladási statisztikáinak alacsony mutatóit, amely hibát egyébként a Ford kiterjesztett garanciával próbált orvosolni. A nagyobbik bajt vélhetően a téves marketing eredményezte, egy belső rivális képében. Ugyanis a Focus hatchback praktikusabb, problémamentesebb, és főleg jóval olcsóbb volt, mint leengedhető tetejű változata. Mindezzel együtt is, egybehangzó állítások szerint a Focus CC által kínált vezetési élmény a kabriók mezőnyében még ma is kiemelkedő.
Renault Wind
A Wind technikai alapjai a Renault Sport Clio padlólemezére épített Twingóig nyúlnak vissza. Megjelenésekor sportos élményt sejtetett az 1,2-es benzines turbómotor és az 1,6-os szívó is, mert az autó viszonylag könnyű. Aztán a sejtés megvalósult élménnyé érett, hiszen a kis kabrió valóban úgy suhan, mint névadója, a szél... A sebesség megszállottjai még a tető ki- és becsukásában is örömüket lelhették, hiszen a Renault Wind zárt kupévá változása gombnyomásra, és kiemelkedő gyorsasággal történhetett. Nos hát, akkor mi a gond az autóval?
Talán ahogy kinéz... Nem, ne gúnyoljuk azzal a divatjamúlt kifejezéssel, hogy szappantartó! Találóbb megfogalmazás, hogy maga a szappan... Kissé tömzsi, és ha a léptéktől eltekintünk, akár kézbe simulónak is nevezhetnénk... A Renault tervezőgárdája szándékoltan újszerűt és nagyszerűt akart alkotni, amely igyekezetek közül az újszerűség mindenképpen meg is valósult. Ahogyan mondani szokás: majd az idő eldönti... És azóta az idő el is döntötte: több mint egy évtized telt el a Wind szárnyrakelése óta, de a dizájn nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Nem hemzsegnek a Renault Windek Európa útjain, de még a cannes-i pálmasoron sem. És talán mindannyian jobban járunk, ha ez így is marad...
Nissan Micra C+C
Akinek a Nissan Micra alapváltozata első ránézésre tetszett, annak a kabrió formavilágával sem lesz gondja. Elöl a motorház síkjából kidudorodó, békaszemű fényszórók, a tető befogadása miatt túl hosszúra sikeredett farrészen pedig a tagadhatatlanul fantáziamentes lámpák követelik ki maguknak, nos, nem a figyelmet, hanem, hogy gyorsan keressünk valami más látnivalót... A kis Nissan keményteteje egyébként kevéssel húsz másodperc fölött nyílik és záródik, igaz ez idő alatt a hátsó panel lebillen a rendszámmal együtt.
Jól látható rendszám nélkül pedig nem szabad közlekedni, ezért az 5 km/h alatti tempóban is használható tetőnyitási opció megmarad elvi elképzelésnek. A használhatatlan megoldások listájához írandó még a hátsó ülések helykínálatának problémája is, hiszen legfeljebb egy-két szatyor férhet a hátsó fertályba, az is csak egy határozottan szűk költségvetésű bevásárlást követően. Az anyósülés felbillentésével hozzáférhető rekeszek praktikusnak szánt ötlete pedig mintha előre sejtetné, hogy a Nissan kabriójába bizony nehezen fogunk útitársat találni magunknak...
Ha megnéznél egy szép roadstert is, akkor lesd meg Quixotic Miatájáról készült bemutatónkat!
